Egészség, közösség, biztonság a hegyvidéki időseknek

„Azért dolgozunk, hogy a hegyvidéki idősek egészségben, közösségben, biztonságban élhessenek” – így foglalta össze Fonti Krisztina alpolgármester az önkormányzat idősekkel kapcsolatos célkitűzéseit a Hegyvidéki Urbanisztikai Beszélgetések című programsorozat legutóbbi alkalmán. A rendezvényen ezúttal az idős- és demenciabarát kerület megteremtése érdekében tett eddigi erőfeszítésekről, valamint a fejlesztési lehetőségekről osztották meg gondolataikat a résztvevők.

A Hegyvidéken kiemelkedően magas a várható élettartam – a nők itt átlagosan 82, a férfiak 78 évig élnek –, amivel együtt jár az is, hogy az idősek lakosságon belüli aránya kimagasló, a XII. kerületben élők több mint negyede 65 év feletti. A lakosság egészségi állapota kedvezőbb, mint a fővárosi és az országos átlag, a nagy kiterjedésű zöldterületek pedig változatos lehetőséget biztosítanak a sport- és szabadidős tevékenységekre. Ezekkel a megállapításokkal vezette fel Balás Gábor közgazdász, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ igazgatója moderátorként az idősellátásokkal foglalkozó pódiumbeszélgetést a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

„Sok idős él a Hegyvidéken, ami nagy öröm, de ez sok feladatot is ró ránk. Ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a hegyvidéki idősek minél teljesebb életet élhessenek” – jelentette ki Fonti Krisztina alpolgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzat rengeteg programot, kikapcsolódási lehetőséget, ezekkel együtt pedig számos közösséget biztosít az idősek számára. Úgy véli, időskorban az egyik legnagyobb problémát az elmagányosodás jelenti, ezért különösen fontos a közösségi kapcsolatok kialakítása.

A Hegyvidéki Kulturális Szalont az alpolgármester szerint akár a „közösségek házának" is hívhatnánk a számtalan közösségteremtő programjának köszönhetően. Ezt Menyhárt Éva, a Szalon vezetője is megerősítette. Mint mondta, az intézményük több mint harminc civil közösség otthona, ahol a Vad horgolóktól a Szupernagyi népdalkörig nagyon sokféle társaság találja meg a helyét. Amúgy nemcsak a Szalon falai között, hanem a szabadtéren is kínálnak programokat: népszerűek a Monspart Sarolta által alapított gyaloglóklub megmozdulásai, valamint a különböző helytörténeti és ismeretterjesztő séták, amiket a Szalonegyetem, illetve az Időspiknik a Hegyvidéken címmel elindított programsorozat keretében indulnak rendszeres időközönként. Az egyedülálló Hegyvidéki Zöld Recept programhoz kapcsolódóan – aminek lényege, hogy a háziorvosok különböző, ingyenesen hozzáférhető mozgásformákat írnak fel gyógyszerek helyett – szintén kínál különböző foglalkozásokat a Szalon.

Fonti Krisztina a Normafa és a Németvölgy Gondozási Központ idősklubjainak működése kapcsán is azt emelte ki, hogy a közösségi együttlét biztosítása az alapvető funkciójuk. Ezeken a helyeken a demenciával élő idősek integrált nappali ellátására ugyancsak lehetőséget teremt az önkormányzat.

„Célkitűzésünk, hogy a Hegyvidék váljon demenciabaráttá” – közölte az alpolgármester. Kifejtette, hogy az első olasz demenciabarát település, a Milánóhoz közeli kisváros, Abbiategrasso mintájára az önkormányzat szeretné elérni a Hegyvidéken, hogy a demencia ne legyen tabutéma, az emberek képesek legyenek felismerni ennek tüneteit, illetve tudják, hogyan lehet segíteni a demenciával élőknek. Ennek jegyében nemrég tanfolyamokat indítottak a hegyvidéki üzletek, gyógyszertárak munkatársainak, a rendészet és a rendőrség tagjainak, illetve a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények számos dolgozójának. A felkészítés most az iskolások – kilencedik évfolyamos diákok – érzékenyítésével folytatódik, nagyon sok előnyt rejt ugyanis a generációk közti kapcsolatok kialakítása.

„Számos kötelező feladatunk, például a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az önként vállalt feladatainkra azzal a céllal, hogy minél jobb életminőséget tudjunk biztosítani az időseknek” – mondta el Varga-Kovács Emese, a polgármesteri hivatal népjóléti iroda vezetője. Az önként vállalt feladatok között említette az Otthon megöregedni programot, melynek folytatásáról épp ezen a héten dönt a képviselő-testület. Ennek lényege, hogy az önkormányzat átvállalja a rászoruló idősek lakásainak akadálymentesítését, hogy minél tovább, biztonságban élhessék életüket a saját otthonaikban.

Az idősek egészségügyi gondozására térve Szócska Gábor, a Kútvölgyi Szakrendelő vezetője arról beszélt, hogy az önkormányzattal együttműködve már egy éve elindították a Hegyvidéki Okos Recept programot. Ennek keretében a kerület támogatást nyújt különböző okos mérőeszközök megvásárlásához, amikkel bizonyos krónikus betegségek esetén folyamatosan, online kapcsolattal lehet egészségügyi adatokat küldeni a szakorvosoknak. Az orvosok távvizit keretében tudják kiértékelni az eredményeket. Ez a fajta „szoros terápiakövetés” az orvosoknak és a betegeknek is időtakarékos megoldást kínál, ráadásul jó hatékonysággal segít megelőzni a komolyabb szövődményeket.

A rendezvényen a közterületek idősbarát kialakításáról is szó esett. Szaszák Gabriella tájépítészmérnök, rehabilitációs szakmérnök úgy látja: ha a parkokat, tereket az idősek is jól tudják használni, akkor ők is szívesen járnak ezekre a helyekre, az idősbarát közterületek tehát nagyban csökkenthetik az érintett korosztály tagjainak elmagányosodását. Fonti Krisztina a köztéralakítások egyik legjobban sikerült példájaként hozta fel a Városháza tér megépítését, amit minden korosztály szívesen használ, nemcsak kiemelt alkalmakkor, hanem a mindennapokban is. Megoldandó feladatnak tartja ugyanakkor az idősek által nagy számban használt 59-es villamos szerelvényeinek és megállóinak akadálymentesítését, aminek megvalósítását már évek óta kéri a Hegyvidéki Önkormányzat a fővárostól.

Az alpolgármester az idősek biztonságát érintő kérdéseket sem kerülte meg. Megemlítette, hogy az idősekre, különösen az egyedülállókra az „unokázós”, vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó, telefonos csalók éppúgy veszélyt jelentenek, mint azok a „hiénák”, akik az értékes ingatlanokat próbálják megszerezni. E jelenségekkel szemben fellépve, a rendőrséggel együttműködve rendszeresen szervez az önkormányzat tájékoztató programokat, előadásokat. Az idősek biztonságát erősítik a kormány által ingyenesen biztosított Gondosórák is, amikből, a kerület segítségével már több mint háromezer került a hegyvidéki nyugdíjasok birtokába.

Az idősellátásban szükséges fejlesztések kapcsán Fonti Krisztina arról is szólt, hogy az intézményes otthonápolásban egyelőre megoldandó feladat a 24 órás ellátást igénylők gondozása. Pokorni Zoltán polgármester szerint a kormányt rá kellene venni arra, hogy idősotthonokat építsen – erre a Hegyvidéken például a köztársasági elnöki rezidencia hatalmas területét tartja alkalmasnak –, vagy biztosítson erre a célra támogatást az egyházak, illetve a magánszereplők számára. Úgy véli, érdemes lenne arra is figyelmet fordítani, hogy az otthonápolást piaci alapon végző, laikus segítők is részesüljenek valamilyen egészségügyi képzésben. Emellett – a koronavírus-járvány előtt elindított önkormányzati kezdeményezést újraélesztve – ismét fókuszba lehetne helyezni az aktív nyugdíjasokat, akik önkéntesként nyújthatnak hasznos segítséget az idősgondozásban.